Vasárnap még nem gondoltam, hogy kész lesznek határidőre a betakarítás jeligére várt képek. Vártam egy alkalomra, amit szóban lebeszéltem valakivel, de ki tudja miért, nem akart összejönni a dolog...pedig mindenképp valami gépesített mozgalmas dolog kavargott a fejemben...silózás, cukorrépa - ilyenek voltak betervezve. Aztán elmúlt és jött a cidri: hogy lesz így kész? Szombaton le kell adni... Aztán persze jött a szokásos kiszúrja szememet effektus. Göröngyös és bonyolult helyett, sima és egyszerűbb! És hipp-hopp egyszer csak azon vettem észre magam, hogy egy furgonban ülök Pistivel, zötykölődünk a határban egy rögös úton és megérkezünk senki földjére. :)
A gazdaság, ahol a gépek, az állatok és az épületek vannak már maga megérne egy "pár tekercs filmet", de mi most céltudatosabbak voltunk és egyből megmásztuk a legnagyobb masinát, a kombájnt! Sosem ültem még ekkora szörnyben és el se hittem, hogy a fülkében még anyósülés is van, mindaddig, amíg nem kínált hellyel a sofőr! :D Szűkösen, de meg voltunk! Birkák, kutyák, madarak, tengernyi föld amerre csak néz az ember és mi araszoltunk az úton azzal a monstrummal! Kicsit illúzióromboló volt, de a munkára fókuszáltam! A legparásabb élmény az volt, amikor a géppel szemben guggoltam a napraforgó között - jó hangos egy ilyen masina!
A macskákról mit is lehetne mondani...a legkisebb az még szinte szavakba sem foglalható. Gyönyörű kis bálna...alig bír mozogni: egyedüli kölyök, hízik rendesen! Nagy tesó és anyuka...és az ős Vuki mint egy nagy család ott nyüzsögnek körülöttünk nap, mint nap...egyszer-egyszer lencsevégre tűzöm őket! :) Azt hiszem az állatokról lehet a legcukibb képeket csinálni, mert nem tudják, hogy mit csinálok...nem tudják, hogy pózolni kell! Ugyanúgy viselkednek mindig!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése