Belső hang

Földhözragadt, materialista, tárgyilagos, álmodozó, képzelgő, csodaváró...

Az asztrológiában sem hiszek, de mégis csak Ikrek vagyok...talán csak skatulyák, mégis a kettősség netovábbja vagyok! És ez így van jól! Ebből kell táplálkoznom ez alatt az idő alatt, amíg itt vagyok és végzem a dolgomat!

Alkalmanként beengedek a két fél közé egy "varázslót", akivel olyan beszélgetni, mint amikor egy forró napon fáradtan, szomjasan, kihalt utakon poroszkálás közben a nyakadba szakad egy kiadós zápor...afféle, ami elől nem akarsz menekülni! Felfrissít, kitisztítja az elmédet, tükröt tart eléd és kérdéseket generál benned...és tudod, hogy a választ is megtalálod azonnal. Csak az odafigyeléssel van baj és a hozzáállással.

Ez nem hit kérdése. Ha ezt az öt lapot nem vettem volna ki a pakliból a kérdések és a válaszok akkor is bennem lennének! Úgy hiszek abban, hogy Te, indiánok ős szellemiségének földi hírvivője, az univerzum titkának porszemének birtokosa, Testvérem csodákra vagy és leszel képes amíg világ a világ!!! Nem tudom a titkodat megfogalmazni, de mégis tudom, mi az! :)

Éljen május 25! ;)

Évi és Olivér

Évi és tíz éves fia Olivér felkészülten vártak minket Jászberényben: két teli pakolt táska és egyéb kiegészítők (sakk és foci). 

Először csini ruhás képeket csináltunk a belvárosban, a sétánynál, a parkban. Öröm volt nézni anya és fia között a nem mindennapi kapcsolatot: érződik, hogy nagyon szeretik egymást és hozzá vannak szokva az ölelésekhez, a spontán puszikhoz. Ezekre a pillanatokra nem sokat kellett várni - hamar feloldotta feszengésüket és hamar megszülettek az első mókás képek!

Oli korosztályában sorra nyeri a sakkversenyeket, nagyon intelligens, érett fiatalember. Méltán büszke rá Évi! A sakkos képek spontán pillanatai a parkban hűen tükrözik Oli lelkesedést a játék iránt. Alig lehetett lebeszélni, hogy szakítsák félbe a játékot...még pár helyszín előttünk volt és a fények változásaira is figyelni kellett!

Alföldi településről lévén szó nem kis meglepetést nyújtott a Zagyva zúgója! Ami ugyan csak egy kis lépcső, de attól még zúg! :) Melegünk volt, de azért Olivér ingerküszöbén majdnem kifogott a hideg víz! Ekkor már lazább, sportosabb ruhában és persze cipő nélkül álltak modellt! Az egyre alacsony napállás szép fényeket hozott létre. Ezek között a körülmények között vetettük be először az aranyszínű derítőt - az eredmény szép lett. Remélem, lesz még sok alkalom, amikor tesztelhetjük! :)

Újabb átöltözés után beszabadultunk a sporttelepre, ahol az utolsó erőtartalékokat használtuk fel. Folyamatosan lőttem a sorozatokat a profi focistákat megszégyenítő rúgótechnikát bemutató Oliról és Évi kivételes védőtechnikájáról ;) A végére még egy sprint verseny is belefért, amit Oli orrhosszal behúzott...

Azt hiszem, egyikünket sem kellett ringatni aznap este! Egy élmény volt! :)

Lovak és testvérek

Amikor az egyik rendezvény utáni napokban egy esti órán csengettek, még nem gondoltam, hogy pár perc múlva mosolygósan fogok bejönni és elégedetten konstatálom majd: "Ez igen!" Egy ottani pillanat megörökítése egy újabb utat hasított ki a fotózás rögös útján! Egy fiatal lány és türelmetlen lova pár pillanat alatt tökéletes alannyá váltak a lovas felvonuláson, ami aztán megtetszett a lovasnak. Eljött hozzám és megegyeztünk, hogy hamarosan átéljük újra azt az élményt...csak kicsit direktebb formában!

Egy hétfői nap mentünk ki hozzájuk a tanyára, ahol két ló is modellnek termett, nem beszélve a lányokról (Eszter húga Kincső is csatlakozott hozzánk). A lovak nevét is említsük meg: Álom és Dolly. A környezet adott volt, a fények is segítettek, jó sok kép készült, a végeredmény pedig...címszavakban: bájos, mozgalmas, egyedi...állatokat fotózni úgy, hogy emberi kéz irányítja komoly kihívás volt! De teljesen elfeledkeztem mindenről és csak kattogott az agyam! :)

Ez lett belőle: